2012. március 19., hétfő

Vigyázat: a Kéknyúl is harap!

Jobbra John Lennon egyik eltitkolt fia.

A Hammond-orgona az a hangszer, amelyet a legnehezebb szétönzősködni, ezért is lehet az, hogy a jazz zenészek piszkos fantáziáját ennyire érdekli. Egyszerűen jó hallgatni akkor is, ha hétmérföldes szólókba bonyolódik a mellette fontoskodó zenész. Premecz Mátyás és bandája (jegyezzük meg: Ávéd János a szaxofonos) azért nekigyürkőzik a feladatnak. És példásan megoldja azt. Őszinte sajnálatunkra.

Lemezük is megjelent. De ez aligha jelenti azt, hogy majd a németek meg a japánok belezúgnak, ráizgulnak, hogy milyen infantilis is, hogy Kéknyúl Hammond Band, hallucináció, LSD-trip meg hasonló zagyvaságok, és a srácok majd jól disszidálnak, hogy külföldön több a megbecsülés és amúgy is jobb élni. Merthogy cefetül állnak az angollal! Az még hagyján, hogy a Kéknyúl zenekarnevet Blue Rabbit-nek fordítják, így egybeírva, de hogy a Nahát Babám albumcímből hogyan lett You Can't Get Any Closer Than That, az mindmáig talány számunkra.

Ha ez nem is derül ki, az viszont igen, hogy egy kurvajó dolog miként romlik bosszantóan rosszá: 2012. március 24-án irány a Budapest Jazz Club és a Magyar Jazz Ünnepe. Valamint Szombathelyen a Lamantin Jazz Fesztiválon is ugyanez bizonyosodik be pepitában 2012. június 28-án 18 óra után.

Ne dőljünk be a gyerekkorunknak és a plüssállatoknak, amiket akkoriban elalváskor a párnánk és a fejünk közé szorítottunk. Ez csak a figyelmünk elaltatására szolgáló ármány.


 A gramofonról ugye mindenki egyszerre a szaxofonra asszociál!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése