Zeuszka is utálja a jazzt!

„Világzenét ember nem hallgat, jazzt meg ötven alatt szintén nem. A kettőnek a keverékét olyan negyven fölötti, sörhasú, rossz ízlésű, de jó kapcsolatokkal rendelkező köcsögök játsszák, mint például a Djabe.” (Forrás)

(Az amúgy híres újságíró – minden bizonnyal gyorsan bepötyögött – hozzászólását központozás és értelem szempontjából javítottuk.)

Stereomackó is utálja a jazzt

Aki jazzt természetesen nem hallgat.

 „Utálom a Jazz-t, a Hammond orgonát viszont igencsak kedvelem, ahogy az idősödő afro-amerikai néniket is. Nem kell megijedni, nem valami ijesztő szexuális aberrációról van szó, csak az ilyen korosodó néger hölgyek valahogy olyan aranyosak, vagy nem is tudom.”

A zenei újságírásban is tevékenykedő úriember ezzel a merész kijelentéssel itt él.

Enter, bazdmeg, enter!

Ismét nem csalódtunk a Pernye András-díjas Maloschik Róbert főszerkesztette JazzMában. Ha van a magyar jazzélet beszűkültségnek, belterjességnek és onanizálós öncélúságának méltó újságcikkbéli mása, akkor az a Gary Burton-Chick Corea kettős koncertjéről szól.

Kedves Róbert! Ön szerint lehet ilyen cikkekkel új híveket szerezni a műfajnak? Egyáltalán meg lehet a régieket tartani? Nekünk vannak kétségeink. Vagy nem is ez a cél, csak írogatni Szaniszló Ricsi barátnak és még vagy harminc embernek, ahogy a szövegben áll? Mert akkor minden rendben van. Nekik biztos van türelmük végigbogarászni egy ilyen szemcsikaró szövegtömböt.

Bede Márton is utálja a jazzt

És módosultak az arányok a Quarton. Nem kicsit, nagyon-nagyon. Ez a forradalmi bejelentés azonban még itt történt. Aki pedig gyönyörködni szeretne a sármos úriemberben, az itt talál róla képeket. (Az utolsó kérdésre adott válasz különben nettó hazugság. Mindmáig adós vele.)