A Zawinul a fontos, meg a lóvé

Meghalt a király, éljen a király!

80 éves lenne idén Joe, a fehér (!) amerikai jazz zongoraklimpírozó, akinek zeneileg túlképzett nagyfejűek (és mezei sznobok is) mindenféle erényeket tulajdonítanak. Öt éve krepált be a muksó, de sebaj, rá hivatkozva is le lehet fejni a népektől a gempát. Kezdődhet a Jazztavasz 2012 a Művészetek Palotájában. Idén nem négy napig napi néhány, hanem május 13-án sok koncert teremti a zsozsózsoldos fesztiválhangulatot.

Első mammonista tisztelgő a Kinsey-Willis-Borlai Trio, tovább nevesítve: Borlai Gergő – dob, Gary Willis – basszusgitár, Scott Kinsey – billentyűs hangszerek.

16 és 18 óra között a Fesztivál Színházban nyitják a bombasztikumot, a dobvarázsló és a két amerikai nagyágyú a hamarost kiadásra aktuális vadonatújat tolják bele a közönség fülibe. Scott Kinsey szerint a magyar kollégája „energikusan muzikális dobolást” cselekszi, lett részéről is stúdiómixpultos invitálás stb., szóval innen az ismeretség. Zawinul munkásságát mindhárman feltétlenül és mélyen, sőt Scotty producerelte is az egyik albumát, köztük sokéves haverság volt. Ahogy Willisszel is húsz éve közös a vircsaft Tribal Tech néven. 3000 magyar pénz a beugró, a helyfoglalás meg kronológiai sorrendben.

Utánuk, ippeg 18-tól, egészen 20 óráig a The Syndicate – tribute to Joe Zawinul lészen a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Közreműkszik: Paco Sery – dob, Sabine Kabongo – ének, Aziz Sahmaoui – ének, ütőhangszerek, Jorge Bezerra – ütőhangszerek, Alune Wade – basszusgitár, Émile Parisien – szaxofon (VÉGRE!!!), Thierry Eliez – billentyűs hangszerek, Munir Hossn – gitár.

Joe bácsi a World Trade Centeres sztori hatodik évfordulóján holta meg magát. Mondják róla, hogy a jazz és a billentyűs hangszeres játék egyik Che Guevarája, a párját szívesen ritkító komponista és zenekarvezető volt egy személyben. A jelenben meg szellemi és zenei öröksége van neki, aminek a lélegeztetőgépe épp ez a Szindikátus, a legendás formáció, amely a legendás Mestört a legendás utolsó korszakában kísérte. A legendás Zawinul Syndicate a fúziós dzsessz legendás zenekara, a Weather Report feloszlása után alakult, és mára szintén legendává vált.

Zawinul az utolsó előtti koncertjét 2007. augusztus 2-án velük adta Veszprémben. Most újra itt láthatjuk őket (mínusz Joe, plusz a helyében valaki), lesznek híres kompozíciók, ritkábban játszott darabok, meg a jelenlegi zenekartagok senkit sem érdeklő saját szerzeményeit is végig kell ülnie annak, aki lepengeti a négy kilót és ül, ahogy jön.

Ezt követően, este nyolctól tízig az e-Nerd – post 9:30 Collective örvendezteti a nekik örvendezőket a Fesztivál Színházban. Névsorolvasás: Huszár Endre – dob, elektronikus kontrollerek, Rob van de Wouw – trombita, Mohai Tamás – gitár, II. Lengyelfi Miklós – basszusgitár, Kozma Orsi – ének, Rácz Roland – billentyűs hangszerek, Zsemlye Sándor – szaxofon, Gábor Andor – ütőhangszerek.

Ők is buzgalmasan tisztelegnek a legendás Weather Report előtt. Mármint a már meghaladottá vált zenekar, a 9:30 Collective tisztelgett, mivelhogy ugyebár Zawinul legendás legendásának egyik legendás albuma a 8:30 címet viseli. A régi tagokból és újakból is verbuvált e-Nerd már elektro-jazz-szel, valamint kifinomult technikai megoldásokkal és látványelemekkel borzolja a konzervatívabb kedélyt. Néhány számmal természetesen Joe emlékének is adóznak. Mindez 3000 HUF, ami persze magába foglalja az érkezés sorrendjében lebonyolított helyfoglalást is.

Végül és utolsó sorban a Yellowjackets lép az elcsigázott közönség elé a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. 22:00-t mutat a mobilóra és 23:59-ig Bob Mintzer (szoprán- és tenorszaxofon, basszusklarinét, EWI), Russell Ferrante (zongora, billentyűs hangszerek), Felix Pastorius (basszusgitár) és William Kennedy (dob) jubilálja a 30 éves magas művészi színvonalú közös dzsesszt. Ők négyen se eddig, se ezután és se ezúttal nem közösködnek semmi szín alatt Joe Zawinul dolgaival. Ettől függetlenül azt a 4000 jó hazai forintot tessék a perselybe dobni és azon íziben helyet foglalni.

Ez ugye már éjfél, ergo záróra, hanem itt van még a Rozsnyói Péter Trió is ingyérbe* az Üvegteremben. Viszont akinek csak ekkor jut eszébe, hogy ilyen is volt, az e-Nerd kísérletezős-elektronikus hülyesége meg amúgy is milyen fejfájdítón borzalmas, mondjuk ki: szar volt, annak a pénztáros, a jegyszedő, vagy akit még egyáltalán az épületben hivatalból ott lézengőt találni, na az azt fogja mondani, hogy az biza 20 óra és fél tíz között volt esedékes.

Pedig amikor Rozsnyói Péter zongorül, Orbán György bőgőáll és Mohay András dobül, az akusztikus dzsessz: hol lírai, hol szilaj, de mindenképp intenzív. Rozsnyói Péter különben Oláh Kálmán növendékeként diplomázott, képviselte Magyarországot valami francos nemzetközi jazz-zongora versenyen, kapott ilyen-olyan díjakat, partnerizál Winand Gáborral és Kőszegi Imrével, hogy a szólózongorázásait ne is említsük. Partnerei idehaza kurrens ritmusszekciónak számítanak. Feltételezzük, hogy a helyfoglalás itt ugyancsak az érkezés sorrendjében történik.

* Ha nincs Zawinul, nincs lóvé? A Yellowjackets bezzeg kap. Ja, hogy ők külföldiek? Szerintünk Rozsnyóéknak be kéne tanulni mondjuk egy-két Weather Report-számot és a koncerten eljátszani, majd utána ők is a kasszához penderülhetnének. Nagy ötlet, mi?!