Konzi Big Band: talán még nem késő!

Nem vagyunk semmi rossznak a megjavítója, de azért hiszünk a prevencióban. Ugyanúgy nem tartjuk jónak, hogy a serdülők és az egyetemisták keményen alkoholizáljanak és/vagy az illegális drogok a mindennapjaikat képezzék, mint ahogy azt sem, hogy mondjuk szaxofont ragadjanak és jazzt csináljanak. Ezért szívesen tántorítunk el még kialakulatlan személyiséggel bíró fiatalokat mindháromtól. Mivel azonban a világ már régóta túl sokrétű, hogy valamennyi részterülettel foglalkozhassunk, így specializálódnunk kellett. Nem találja ki az olvasó, hogy melyik mellett törtünk lándzsát!

És most hozzátok szólok, kedves aranydiplomás Konzi Big Band, azaz Kovács Ewa, Kiss Zsolt, Molnár Erika, Mikó Ádám, Gáspár Szilvi, Koller László, Morvay András, Leki Elekes Péter, Molnár Dóra, Mágedli Maja, Wolford Beni, Pass Róbert, Kárpáti Gábor, Hotzi Péter, Völgyi Attila, Németh D. Imre, Juhász Tibor és Krepli Tibor! Talán még nem késő! (A kép tanúsága szerint vannak köztetek idősebbek is, náluk már sajnos nem garantálható semmi.)

Az egérrel felszkrolloztok az oldal tetejére és az ott a szemetekbe villanó citromsárga téglalap bal felén látható nagy Jazzfigyelő feliratra kattintatok, majd végigklikkeltek minden egyes linket, végigolvastok minden egyes betűt és alaposan megnéztek minden egyes képet, amit az oldalon találtok. Ha ezzel megvagytok, akkor kimentek vécére, utána kezet mostok, esztek valamit, isztok hozzá valamit, majd ismét kezet mostok, visszaültök a gép elé és újra végigfigyeltek mindent, amit a Jazzfigyelő kifigyelt a jazzből.

Amennyiben helyesen jártatok el és végleg elment a kedvetek a jazztől, akkor a terápia hasznos volt. Ha még mindig nem kezdtetek el bosszankodni azon, hogy hülyeségre fecséreltétek el a legjobb éveitek jelentős hányadának jelentős részét és még mindig nem adtátok be a hangszereteket a zaciba, akkor még néhányszor érdemes nekiveselkedni a fenti procedúrának, hátha túl sok jazzméreg halmozódott fel a szervezetetekben és a nagyobb dózisú hatóanyagra van szükség a teljes intoxikációhoz.

Ha már memoriterként ismeritek a teljes blogkontentet, versként szavaljátok a sorainkat és mégsem változott semmi, vígan mentek próbálni, a fenti logós matricákat pedig vígan és hittel ragasztgatjátok úton-útfélen minden elétek kerülő tárgyra, akkor tényleg menthetetlenek vagytok. Túl a végefőcímen. Akkor már tényleg jazzerként fogjátok leélni az életeteket. Nem lesz egy fáklyásmenet, de legalább hosszú lesz, vagy legalábbis annak fog tűnni…

A többieknek gratulálunk! Szép és tartalmas életet kívánunk nekik! Van mit bepótolniuk! Meg is ragadnánk az alkalmat, hogy felhívjuk a figyelmüket arra, hogy az újra feltáruló ragyogású ÉLET-ben azért vigyázzanak az alkoholokkal és az illegális drogokkal is! Azokat sem volna jó túlzásba vinni!